Versek
Némethy Mária: Most és örökké
Tünékeny pihéjét a fehérnek,
a fagy örömének cserépkályha fényeit
úgy idézem, mintha
nem lett volna soha se tél,
se ötvenévnyi minta a fagyról,
s nyarakba olvadna vissza minden telem,
s rügyet bogozna összes decemberem
vigyázva, hogy jusson fehér
az új cseresznyevirágra.
Az elsÅ‘ szerelmes ámulat tájol át
idÅ‘ben, helyben, hogy varázsba ejtsen,
s fellelhess százéves hópehelyben.
Radnóti Miklós
Nyújtóztál tegnap a kályha elÅ‘tt
s melled dombjai feszítették
a ruhát, ahogyan hátradÅ‘lve,
félig lehunyt szemmel melengetted
szép kezeidet a kályha falán...
a tűz fénye megvilágította
a lábaidat és ropogott a
hátad mint a macskáé, amikor
elnyújtja testét a tűz elÅ‘tt és
bársonyos négy lábának
karmai csikorogva vájnak a
fényes padlóba...
a te cipőid is csikorogtak
mert te is macska vagy és szeretem
megcsókolni a melleid fölött
feszülÅ‘ ruhát, melyen átárad
felém nyújtózó testednek kába,
izomfeszítÅ‘, langyos melege.
Budapest, 1927. december 28
Babits Mihály: Tüzek
Mivel ma nincs dolog, mivel ma nincs dirádó
s lelkünk a kósza vágy kész szállodája lett,
mondd meg ma hát nekem, te régi tűzimádó,
tüzek közt mely tüzet imádsz te más felett?
A kályha tüze, mely elÅ‘ttünk itt ropogva
agyagbörtön közül sohase szabadul,
hasonlít arra, mely testünkben háborogva
szívünket vereti néha nagyon vadul.
Ó, boldog az a tűz, melynek melegje vígan
bebarátságosít egy meghitt kis szobát
és átkozott a gÅ‘z, mely füstölögve, hígan
elomlik éjeken - s megfullad a család.
A csillagok tüze, mely fenn a távol égen
tisztán, közömbösen, magányosan ragyog,
mégis mindég remeg, reszket az éji kéken -
mi égi szenvedély bánthat, ti csillagok?
Ó, boldog csillag az, amely áldott hevével
bolygókat éltet, úgy mint szép apánk, a nap -
de vannak miknek itt csak késett fényük évell,
míg fáradt lángjaik már régen alszanak.
Egykor az ifju vágy más tűz felé vonott,
mely szintolyan magas, habár nem olyan tiszta.
Ó, rejtsd el a szemed, ernyÅ‘zd be homlokod:
lélek! reád tapadt a világ durva piszka.
A dícsÅ‘ség tüze akkor boldog, ha áldott,
boldog, ha boldogít, ha nem keresve jÅ‘:
oly isten ez, ki úgy áld meg, ha nem imádod,
gyönyör, ha nem gyönyör, erÅ‘, ha nem erÅ‘.
Az édes tiszta tűz, mely kedvesed szemében
oly szelíden ragyog, az áldott enyhe tűz,
mely bárkinek öröm, tenéked átok épen:
mi mást mulatni vonz, téged tépÅ‘dni űz,
mi másnak lelket ád, tenéked lelked rágja,
kínpadi láng neked, mi másnak szent sugár:
lélekkel mit törÅ‘dsz? de tested marja lángja
s hullád is égeti, majdan ha elbukál.
Az oltárok tüzét, gonosz, te rég leköpted,
a harci tűz, amely templomot gyujtogat,
rég elhamuhodott tebenned. Köd mögötted,
elÅ‘tted köd - bukott! megadhatod magad.
Nem tudsz már rontani, építni sohse tudtál;
a mennykövek tüzét szemed rég bámulá:
most, amikor tanyád a mennykövek között áll,
híres! nem búsz-e lám üvegharang alá?
A pokolnak tüze - ó, pokol tüze mind!
a döglött csillagok! a dugult kályha gáza!
a szörnyű szerelem, mely törvényt nem tekint,
színpadi, kínpadi dícsvágyad gyáva gyásza,
a lusta fájdalom! ó, pokol tüze mind:
készítve lent a hely, már áll a máglya váza -
fuj, szörnyű szerelem, mely törvényt nem tekint!
fuj, döglött csillagok! fuj, dugult kályha gáza
cserépkályha, cserépkályhás, cserépkályha átrakás, cserépkályha építés, cserépkályha bontás
új cserépkályha, bontott cserépkályha, antik cserépkályha, antik cserépkályha építés, antik cserépkályha restaurálás, cserépkályha restaurálás, kályhabontás, vakolt cserépkályha, cserépkályha vakolás
körkályha, henger kályha, antik körkályha
légtechnikás cserépkályha, épített sparhelt, falazott sparhelt, rakott sparhelt, cserépkályha javítás, cserépkályha tisztítás, sparhelt építés,
cserépkályha bontás, sparhelt, csikótűzhely, cserépkályhás Budapest, cserépkályhás Budakeszi, cserépkályhás Telki, cserépkályhás BudajenÅ‘, cserépkályhás Érd, cserépkályhás Budaörs, cserépkályhás Páty, cserépkályhás Törökbálint